Írásaink
Gyermekre várva
Mit tegyen hát az a nő, aki babára vágyik?
Keresse a maga történetét. Hiszen az anyaság sokkal hamarabb kezdődik bennünk, mint mielőtt gyermeket vállalnánk.
Az anyaságunk saját anyánkkal kezdődik.
Általa élhettük meg először, milyen egy anya, mi a fontos számára, hogyan szól, hogyan szeret, mitől fél. Ő az alapminta, és teljesen mindegy, hogy jelen pillanatban mit gondolunk arról, hogy jó vagy rossz volt nekünk.
Belőle vagyunk.
Tőle kaptuk az életet.
Tőle tudjuk, hogy az anyaság lemondás, áldozat, vagy kiteljesedés, hogy szenvedés vagy boldogság, hogy összeköt a társunkkal vagy elválaszt tőle. Bővebben: itt.
Az élet kezdete - a magzati élmények hatása
Ebből következik tehát, hogy minden, amit a Te édesanyád átélt a terhessége alatt, amilyen tapasztalatot szerzett, ami szorongást okozott neki és ami megnyugtatta, az valahol, mélyen kódolva ott lesz Nálad is.
És persze minél erősebb az élmény – annál nagyobb eséllyel hat. Különösen az ebben az időszakban megélt veszteségek, nehézségek – haláleset, válás, betegség, párkapcsolati problémák – bírnak nagy jelentőséggel. Pontosabban inkább az, hogy az édesanya miként birkózik meg ezekkel? Hogy oldja meg, milyen döntéseket hoz – és mindezt milyen áron? Bővebben: itt.
Meg nem született gyerekek
A későbbi teherbeesés nehézségéről, és a koraszülés kockázatáról az abortuszon átesett nőknél sokszor lehet hallani – orvosi megközelítésben.
Ami azt sugallja, hogy mindez elsősorban a belső nemi szervek épségével függ össze.
Ha jól belegondolunk azonban, a terhességmegszakítással a testen kívül a lélek is szerez egy tapasztalatot: „én nem lehetek anya”.
Így jelen időben. És ha nem sikerül mindezt időben a helyére tenni, ez egy jelen idejű mondat is marad. És ezzel vagy megakadályozza a teherbeesést, vagy ha sikerül is, kockáztatja azt, hogy valóban anyává váljék – akár egy koraszülés, vagy egy komplikáció árán is. Bővebben: itt.